AZ 50 ÓRÁS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZABÁLYZATA

1. Az 50 órás iskolai közösségi szolgálat jelentősége

Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajbajutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért.

A középiskolás tanulók megismerik a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:


  • kritikus gondolkodás,
  • érzelmi intelligencia,
  • önbizalom,
  • felelősségvállalás,
  • állampolgári kompetencia,
  • felelős döntéshozatal,
  • hiteles vezetői készségek,
  • szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,
  • kommunikációs készség, együttműködés,
  • empátia,
  • konfliktuskezelés, problémamegoldás.
A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.
 
2. Jogszabályi háttér
A 12/2020. (II.7.) Korm.rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról  hatályos állapota

 

3. Iskolai feladatok, szervezési kérdések
A közösségi szolgálat megszervezéséért az iskola igazgatója felel. A konkrét végrehajtási feladatokba be kell vonni a nevelési-oktatási igazgatóhelyettest (e-napló, adminisztráció, szervezés, honlap – nyilvánosság biztosítása), az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt (koordinátor), az osztályfőnököket (mentorok), az iskolatitkárokat (irattár).

 

3.1. Igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség vezetője: koordinátor-   feladatok
Az osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten egyeztetnek a felsőbb évfolyamok osztályfőnökeivel a közösségi szolgálat előrehaladásáról.
A 9. évfolyamos osztályfőnököket tájékoztatják a feladatokról, majd írásban átadják a közösségi szolgálatról szóló jogszabályt és a Pedagógiai program közösségi szolgálatra vonatkozó szabályzatát.
A tanulók és szülők számára elérhetővé teszik a honlapon a közösségi szolgálatról szóló jogszabályokat, feladatokat, aktuális információkat.
Tájékoztató órákat tartanak a 9. évfolyamon, majd átadják a tanulóknak a közösségi szolgálati naplót.
Koordinálják az aktuális iskolai közösségi szolgálatban (helyben) végezhető feladatokat, gondoskodnak azok igazolásáról, kapcsolatot tartanak a fogadó szervezetekkel.
Ellenőrzik az osztályfőnökök adminisztrációs feladatait.
Gondoskodnak a lezárt közösségi szolgálati naplók és dokumentumok megőrzéséről, melyet az érettségi vizsgán az elnök ellenőrizhet. A közösségi szolgálat teljesítését igazoló dokumentumokat 5 év eltelte után szabad leselejtezni.
 
3.2. Osztályfőnök: mentor - feladatok
tanulók felkészítése
a szülők folyamatos tájékoztatása
a fogadó helyekkel való kapcsolattartás
adminisztráció, dokumentálás, igazolás kiállítása az iskolai adminisztrátor bevonásával
a tevékenységek elismerése
az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítése
A 9. évfolyamos szülői értekezleten (szeptember) a szülőket, az azt követő osztályfőnöki órán a tanulókat is tájékoztatja a közösségi szolgálatról és felhívja a figyelmüket az iskolai honlapon található dokumentációra, nyomtatványokra.
A közösségi szolgálat a tevékenységet igazoló munkanapló átvételével kezdődhet meg, melyben a tanuló feljegyzi, hol, mikor, mennyi órát teljesített. Fontos része a naplónak az önreflexió, a tapasztalatok és élmények, problémák és nehézségek összegzése, a külsős mentorral történt értékelés összefoglalása. Az osztályfőnök az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban. Az osztályfőnöknek be kell jegyeznie a naplóba, hogy a tanuló hány órát teljesített.
Minden tanév végén dokumentálni kell a középiskolai bizonyítványban, naplóban és törzslapban, hogy a tanuló az adott tanévben hány óra közösségi szolgálatot teljesített. 

 

ZÁRADÉK:  
Igazolom, hogy a tanuló a ______/______ tanévben ____ óra közösségi szolgálatot teljesített.  
Legkésőbb a 12. évfolyam végére az osztályfőnök összegyűjti a közösségi tevékenységről vezetett munkanaplókat. 
A törzslapra, bizonyítványba és naplóba felvezetendő a következő záradék: 
A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot. 
Ha tanuló bizonyítványában és anyakönyvében nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló nem kezdheti meg a rendes érettségi vizsgát. 
Amennyiben a tanuló iskolát vált, a közösségi szolgálathoz kapcsolódó összes dokumentációt az osztályfőnöknek át kell adni részére, az iskolának pedig igazolást kell kiállítani 2 példányban a teljesített óraszámról. (1. számú melléklet) Ebből egy példány az iskolánál marad, a második példány a tanulót illeti. Amennyiben más iskolából érkezik új tanuló, az osztályfőnöknek a dokumentációt be kell gyűjteni.
 
4. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT HELYSZÍNEI
A közösségi szolgálat kétféle helyszínen, a Győri SZC Bolyai János Technikumban (helyben) vagy iskolán kívüli szervezetnél valósítható meg.
Helyben, tanítási órák után ellátható tevékenységek:

IGAZOLHATÓ TEVÉKENYSÉGEK (PÉLDÁK) 

 

IGAZOLÓ SZEMÉLY

Diákönkormányzati munka

 

  • részvétel a Diákönkormányzat tanórán kívüli szervezőmunkájában
  • hagyományőrzésben vállalt feladatok, pl. volt tanáraink sírjának gondozása

 

 

igazgató

 

tanórán kívüli iskolai rendezvények alkalmával nyújtott segítség

 

  • aktív részvétel a Nyitott kapuk napján, szalagavatón, egyéb
  • délutáni iskolai, iskolán kívüli ünnepélyeken, versenyek lebonyolításában 

 

igazgató

 

iskolai humanitárius és egyéb közösségi tevékenység, az iskola műszaki állapota és környezetének javítása érdekében

végzett tevékenység

 

  • gyűjtési akciók kezdeményezése, szervezése, az abban való aktív részvétel,
  • karácsony előtti adománygyűjtések koordinálása, szervezése
  • mozgássérült tanulók segítése, mentorálása
  • karbantartási munkák, pl. iskolaudvar rendbetétele, faültetés, tornaeszközök takarítása, állagmegóvása stb.

 

igazgató

 


Iskolán kívüli szervezet bevonásakor intézményünk és az adott iskolán kívüli szervezet együttműködési megállapodást köt. (2. sz. melléklet) Közösségi szolgálat teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha olyan szervezetnél végezte a tanuló, mellyel kötött a Győri SZC Bolyai János Technikuma együttműködési megállapodást. Amennyiben a tanuló olyan szervezetnél kíván közösségi szolgálatot végezni, amellyel az iskolának nincs megállapodása, azt a tevékenység megkezdése előtt jeleznie kell az igazgatóhelyettesnél.
A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen végzett közösségi szolgálat esetén szükség szerint mentort kell biztosítania. A mentor biztosításának kötelezettségét, személyét a megállapodásban rögzíteni kell.
Külső szervezetnél végzett közösségi tevékenységet a külső szervezet képviselője vagy a megbízott pedagógus igazolhat.
 
Fogadó szervezet lehet
a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével össze-függő tevékenysége körében;
a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes o szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, o egészségügyi szolgáltató, o közoktatási intézmény, o felsőoktatási intézmény, o muzeális intézmény, o nyilvános könyvtár, o közlevéltár, o nyilvános magánlevéltár, o közművelődési intézmény;
a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény köz-szolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.
 
 
5. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT VÉGZÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI
A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
A közösségi szolgálat tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben, nem tanítási napokon legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető.
A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
A 18. életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. A 18. életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.
A 18. életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.
A fogadó szervezet köteles biztosítani
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,
a szükséges pihenőidőt,
a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,
életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.
Az önkéntes köteles
a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,
a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.
Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.
Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, − az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában − a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

Partnereink